2017. November 23. 23:17

Frissitve04:17:07 AM GMT


Technológiák Energiabarát építészet Nyolcvan-százezer állást teremtene a hazai épületek energiahatékony felújítása


Nyolcvan-százezer állást teremtene a hazai épületek energiahatékony felújítása

K$Nyolcvan-százezer állást teremtene a hazai épületek energiahatékony felújításaAz energiahatékony épületfelújítás hazánkban 80-100 ezer, Európában 1,1 millió munkahelyet eredményezne. A folyamatot adókedvezményekkel lehetne fölgyorsítani – áll a Knauf Insulation legújabb iparági elemzésében.

Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások azon belül is elsősorban a hőszigetelés uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50-60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, a családok fűtésköltségét. E fejlesztések a hazánk számára 2020-ra előírt kötelező 20 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkentési cél elérését is segítenék.

Növekvő munkanélküliség

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió 27 tagállamában 23 millió regisztrált munkanélkülit tartanak számon, ami 9,8%-os munkanélküliségi arányt jelent. Magyarországon jelenleg az aktív népesség 10,9%-a, azaz 467 ezer a regisztrált munkanélküli. Ehhez csakúgy, mint más uniós tagállamokban, itthon is jelentős mértékben járult hozzá a gazdaság recessziója és az építőipar, amely a KSH adatai szerint 2006-ban még 141 ezer főnek adott munkát, 2011-re ez a szám 115 ezerre csökkent. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2012 elején, 500 építőipari vállalkozás megkeresésével készített felmérése szerint rövidtávon nincs kilátás e helyzet javulására, ugyanis a megkérdezett szakemberek 42 százaléka szerint az építőiparban foglalkoztatottak száma a következő 6 hónapban tovább csökken majd, miközben mindössze az építőipari vállalkozók hatoda számít növekedésre az iparágon belül.

Stagnáló építőipar

Az Európai Unió építőiparának ez évre prognosztizált enyhe, 2,5 százalékos növekedésével szemben Magyarországon az építőipar tehát várhatóan tovább stagnál, az új lakások építésének minimálisra csökkent, 2006 óta tartó folyamatos visszaesése miatt. A KSH adatai szerint még e stagnálás is mindössze néhány nagyobb volumenű szálloda, kereskedelmi és logisztikai épület építésének köszönhető, így nem csoda, hogy az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene továbbra is jelentősen, több mint 30%-kal marad el az egy évvel korábbitól. A jelenlegi helyzetre és az iparág fellendítésére megoldást csak a már meglévő, régi épületek energiahatékonysági fejlesztését és szigetelését magában foglaló, átfogó épület-felújítások állami ösztönzése és támogatása jelentene, ami nagymértékben járulna hozzá az európai és a hazai munkahelyteremtéshez is.

Munkahelyteremtő szigetelés

A most indult „Újítsd fel Európát” elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezői szerint, az Unió épületállományának energiahatékony felújítása önmagában 1,1 millió munkahely létrehozását segítené elő, mert minden, az épületfelújításba invesztált 1 milliárd euro hétezer új munkahelyet teremt. A kihívás persze Európa szerte ugyanaz, mint hazánkban: az épületek felújítási arányát a jelenlegi 1 százalékról 3-ra növelni 2020-ra.

– Számításaink szerint, amennyiben Magyarországon minden évben szigetelnénk a 2,8 millió ingatlanból álló családi ház állomány tizedét, az tíz éven át mintegy 80-100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetett forintját, az állam adókedvezmények és kölcsönök formájában legalább 40-50 fillérrel támogatná – tette hozzá a szakember.

Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit, kölcsönök és kedvezmények révén. E támogatás azonban „busásan” megtérült, mert 340 ezer új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd adóbevétel többletet generált, ráadásul a német költségvetés még 1,8 milliárd eurót spórolt is a munkanélküliségi járadékokon.

Mennyit hoz a szigetelés?

Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3-4-szer több energiát használ fel feleslegesen. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel felére csökkenthető. A szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

Egyedül nem megy, pedig sokat hozna

Az állam által az energiahatékonysági fejlesztésekhez nyújtott kedvezményeket és ösztönzőket az a tény is szükségessé teszi, hogy a GfK felmérése szerint a magyar háztartások háromnegyede semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, amíg Nyugat-Európában ez az arány alig harminc százalékra rúg. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada az előfinanszírozási igény miatt nem képes ingatlanán energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, például szigetelni, még akkor sem, ha ez a befektetés 2-4 év alatt megtérül.

A sikeres nemzetközi példák azt mutatják, hogy az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálnia kell a folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával forrásokat lehetne biztosítani a fejlesztésekhez.

E folyamat – az energiahatékonyságot szolgáló termékek eladásából származó többlet adóbevétel, a növekvő foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan pedig a csökkenő munkanélküliségi járadék kiadások révén – az állam számára is bevételt eredményezne, amelyet tovább növelne a csökkenő kibocsátás révén értékesíthetővé váló szén-dioxid kvótából származó állami bevétel.

 

Forrás: Premier Kommunikációs Iroda



Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Tárgy:
Hozzászólás:

Iratkozzon fel Ön is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*